Keleti társadalmak legerőteljesebb vallásos írányzata a buddhizmus, amely napjainkban már a ,,nyugati világba,, is egyre nagyobb gyökeret vert. Hogy miért? Megpróbálunk e cikk soraiban, választ adni erre a kérdésre...

A buddhizmus i.e. 500 körül alakult ki Indiában Gautama Buddha ("A Megvilágosodott") életének és tanításainak nyomán. A hagyomány szerint Gautama herceg (i.e. 563-483) dúsgazdag családban született, de miután egyszer meglátott egy aggastyánt, egy beteget, majd aztán egy halottat, rádöbbent hogy egyszer Ő is megöregszik, megbetegszik és meghal.
Ekkor otthagyta otthonát és elindult, hogy a jóga és meditáció segítségével kiszabaduljon a születés és halál örök körforgásából.  Nem járt sikerrel, amikor megvonta magától az élelmet és a kényelmet, ezután viszont már a középutat kereste a fényűzés és az önsanyargatás között. Éjjelente virrasztva meditált és így elérte a nirvánát, "a szenvedélyek és vágyak teljes megsemmisülését", mert legyőzte magában azokat a dolgokat, amelyek a földhöz kötötték, és amelyek miatt újra és újra a földre kellett születnie.
    A buddhisták a többi vallás követőivel ellentétben, nemigen hisznek a hagyományos tanokban. Nincs náluk mindenható isten, hitük sokkal inkább arra ösztönzi őket, hogy kritikus szemmel vizsgálják felül tanaikat és saját tapasztalatokat szerezenek. Filozófiájuk három alapvető dolgon nyugszik: Buddha, Dharma, Sangha, azaz tanító, tan és közösség.
    Alapfelfogásuk szerint, minden emberből lehet buddha, azaz (megvilágosodott). A vallás keletkezése óta i.e. 5. század, mára már több mint 450 millió buddhista követ különböző hagyományokat, irányzatokat. Nyugaton főleg a Zen és a dalai láma hagyományait követő Tibet-i buddhizmus az, ami hódít. De emellett jelentős az ún. Hinajána és Mahajána valamint a Tantrikus buddhista irányzat is.
    Buddha tanítása szerint, a lét számtalan újjászületés körforgásában bonyolódik le, ez szanszkrit nyelven az ún. ,,szamszára,,, amelyből az ember végül megváltást vár. Nemcsak emberi testben inkarnálódhat a lélek, ez a  lélek karmájától függ, hogy miben születik újjá. Az ember a megvilágosodása útján éri el azt a tudatállapotot, ahol megszünik a karma léte és így az újraszületések körforgása, és ekkor a lélek belép a Nirvánába.
    Maga a szó ,,elfújást,, jelent, ez nem egy hely, hanem inkább egy olyan állapot, amikor már a léleknek nem kell tanulnia többé és testet öltenie, hanem eggyé válik az abszolúttal, a mindenséggel. Itt a lélek nyugalomra talál és ezt a buddhisták hívják úgyis, mint az állapotnélküliség állapota.
    Befejezésképpen egy-két érdekes szokásról is ejtsünk szót. A buddhisták szellemi tanítója a láma. Ha egy láma meghal, annak egyik tanítványa (a következő láma) feladata, hogy megtalálja azt a gyereket, akiben mestere lelke újraszületett. Ilyenkor különféle vizsgákon mennek keresztül azok a gyerekek, akiket kiszemelnek a szerzetesek (asztrológiai jelek alapján), hogy ténylegesen megbizonyosodjanak affelől, hogy a gyermek az elhunyt láma újraszületése. Majd ezután egy buddhista kolostorban tanításoknak vetik alá, míg át nem veszi a szellemi vezetést. Volt már rá példa, hogy nem teljesen zökkenőmentesen történt meg ez a keresés illetve kinevezés Tibetben. Néhány éve készült is erről a témáról egy nagyon jó kis film, melynek címe: A kis Buddha
Érdemes megnézni, nagyon érdekes filozófikus gondolatokat feszegetnek benne.....
   Jelenleg a tibeti buddhizmus szellemi vezéralakja a dalai láma, száműzetésben él Tibetből, mióta 1959-ben a kínaiak elfoglalták Tibetet, a dalai láma nem térhet vissza a kolostorba (Potalába)...
    Végezetül talán a cikk bevezetőjében feltett kérdésre is mindenki megkapta a választ. Hogy miért tud ilyen mértékben nyugaton is hódítani ez a vallás....., talán éppen azért mert  nincsen annyi erős törvény és szabályozás benne, mint pl. a  kereszténységben vagy az iszlámban.  Mindenkinek saját magának kell  felfedeznie (egyénreszabottan), hogy hogyan jut el a megvilágosodáshoz